Egyre több szereplő neve kerül nyilvánosságra, pár napja már az is biztos, hogy Fullajtár Andrea lesz a Történelmi Gála Mesélője, az ő tolmácsolásában hallhatjuk az ország születésének történetét.
Az összes szereplő közül őt láttam legtöbbször játszani. Örülök neki.
Végre van egy szusszanásnyi időm és leírhatom, mit derítettem ki a sárkányhajó-versenyek történelmi hátteréről.
A mai tudomány szerint először időszámításunk előtt 2500 körül került sor sárkányhajós versenyekre Kínában. A csapatok a Jangce folyón vetélkedtek az éves vízi ünnepek alkalmával, így tisztelegve a sárkányistenek előtt.
Kínában a sárkány az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő mitológiai alak, az egyetlen olyan lény a kínai állatövi jegyek közül, amivel nem találkozhattunk volna az akkori kínai vidéket járva. A kínaiak úgy tartották, a sárkány nem csupán a folyókért és vizekért felelős istenség, de ő a felhők és az eső ura is.
A történészek szerint gyakran előfordult, hogy a versenyek emberáldozattal jártak, a hajókban ülő csapatok tagjai kövekkel dobálták vagy bambuszbotokkal szurkálták egymást, sőt, olykor egy-egy hajó teljes legénysége a vízbe zuhant. A fuldoklók nem számíthattak segítségre sem versenytársaiktól, sem a bámészkodóktól - mindenki szilárdan hitt abban, hogy balsorsuk a sárkányisten akaratából sújtott le rájuk. Akik a vízbe vesztek, az isteneknek felajánlott áldozat szerepét töltötték be.
A sárkányhajó-versenyek időpontja Kínában hagyományosan az 5. holdhónap 5. napjára esik, tehát a vetélkedés a mi naptárunk szerinti május-június környékén zajlik. Mivel ez a rizs ültetésének ideje is, ebben az időszakban volt a kínai parasztoknak a legnagyobb szüksége a rizsszemek csírázását segítő esőre - és ki másnak akartak volna kedvében járni, mint a felhők urának, a sárkánynak?
